Dunaújváros - SKICC alkotóház

 

Prológus a szabadsághoz

 

A hidak már ősidők óta nélkülözhetetlenek az emberiségnek. A kezdetek kezdetén elődeink szabadon mozoghattak, határt többnyire csak a folyók, a tenger, vagy sziklák, szakadékok jelenthettek. Elképzelni sem tudták, mi lehet azokon túl, ismeretlen világok születtek képzeletükben az odaátról.

A kisebb folyók nem mindig jelentettek akadályt, hiszen  a természetes úton vízbe került, aztán ott megrekedt fatörzsek, esetleg nagyobb kövek lehetőséget biztosítottak az átkeléshez. Ezek viszont nem voltak biztonságosak, így felmerült az igény egy rendszeresített átkelőhelyre. Valahogy így alakulhattak ki az első valódi hidak, amelyek aztán nagyobb mozgásteret biztosítottak azoknak, akiket vonzott az odaát elterülő ismeretlen.

Az új világ felfedezésre várt, ahol rengeteg érték és kincs vár arra, hogy megtalálója hasznára válhassék.

Hasonló csiszolatlan gyémántokkal és igazi brilliánsokkal is kecsegtet a Dunaújvárosi Főiskola Csónakházában idén is megrendezésre kerülő alkotótábor. Az ide vezető híd alapjait a Skicc művészeti egyesület építette még évekkel ezelőtt. A hidat azóta meg kellett erősíteni, hiszen már nemzetközi forgalmat is bonyolítanak rajta.

A tábor idei mottójának a „Kulturális híd” kifejezést választották, hiszen több országból és kontinensről érkeznek a Fejér megyei városba a festészet kiválóságai, mesterei, hogy átadhassák egymásnak tudásukat, és új tapasztalatokkal gazdagodhassanak a résztvevők. Az évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tábor alkotói pedig a híd létrejötte előtt is ismerhették már a valódi szabadság fogalmát, a mindenkori politikai helyzettől függetlenül. Az alkotói szabadság, a szellem szabad szárnyalásának lehetősége ugyanis teljesen új utakat, hidakat, szupersztrádákat nyit meg azoknak, akik akár a táborban, akár a világ bármely szegletében ecsettel, tussal, vagy valamilyen más eszközzel a vászon elé ülnek. A gondolataikat, elképzeléseiket ugyanis senki sem veheti el tőlük, és nincs olyan ember a világon, aki rabláncot verhetne a pszichére. Istenek földi követeiként élhetik át a teremtés folyamatát, műremekekkel gazdagítva egy olyan különleges világot, ahol nincs létjogosultsága sem a minket állandó kontroll alatt tartó műszaki technológiai eszközöknek, sem a romboló ideológiáknak, a bolygó népét rabigába hajtó érdekvezérelt és hazug létnek – itt csak a szabadság létezik.

Wass Albert, egykori író és költő a következőképpen fogalmazott:

„Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között. És hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes.”

A Skicc táborába érkezők pedig számos alkotással erősitik majd a híd pilléreit, hogy az elkövetkező nemzedékek is láthassák, mit is jelentett egykor igazán szabadnak lenni.